A mostbet casino elemzői szerint a futballisták különös rituáléi jelentős hatással lehetnek teljesítményükre és a mérkőzések kimenetelére, még ha ezek néha megmosolyogtatóak is.
A modern kor babonás sztárjai
Jamie Vardy, a Leicester City 37 éves csatára, aki még mindig félelmetesen eredményes (15 meccsen 6 gól és 3 gólpassz), sajátos rituálékkal készül a mérkőzésekre. A The Telegraph szerint megtanulja az ellenfél középhátvédjeinek anyanyelvén a káromkodásokat, hogy meccs közben “kommunikálhasson” velük. Emellett három energiaitalt iszik és rántottát reggelizik minden mérkőzés előtt.
Antoine Griezmann pályafutása kezdetén Spongyabob mintás alsónadrágot hordott a fontos meccseken. A francia támadó szerint ez szerencsét hozott neki – a 2016-os Európa-bajnokságon, ahol gólkirály lett, szintén ezt viselte. Ma már nem ragaszkodik ehhez a szokásához.
A kapusok különleges világa
A kapusok általában a legbabonásabb játékosok. Iker Casillas például kifordítva hordta a zokniját és mindig levágta mezének ujját. David James még különösebb rituálékkal rendelkezett: minden meccs előtt elment a mosdóba, de csak akkor, amikor teljesen üres volt, és a falra köpött a piszoár előtt, hogy magabiztosságot merítsen.
Thibaut Courtois, amikor még a belga válogatottban játszott, a himnusz alatt mindig megérintette az állát, amikor a kamera ráközelített. Ez a szokás annyira jellegzetessé vált, hogy a szurkolók már várták ezt a pillanatot.
A legendás rituálék
Johan Cruyff, a futball egyik legnagyobb innovátora, az Ajax kapusának, Gert Balsnak adott egy pofont minden meccs előtt, majd a kezdősípszó előtt kiköpte a rágógumiját az ellenfél térfelére. Az Ajax ebben az időszakban nyolc bajnoki címet, öt holland kupát és három BEK-et nyert.
Luis Suarez egy sérülés után rögzítőt kapott a csuklójára, és mivel ezután javultak a gólmutatói, továbbra is hordta azt – még a Barcelonában és az Atlético Madridban is, pedig már rég nem volt rá szüksége orvosi szempontból.
Adrian Mutu talán a legkülönösebb babonával rendelkezett: egy román boszorkány azt mondta neki, hogy exe megátkozta, ezért kifordítva hordta az alsóneméjét és bazsalikomot tett a sportszárába minden mérkőzés előtt.
Leyton Baines, az Everton legendája folyamatosan kötötte és oldotta a cipőfűzőjét a meccsek alatt, bár soha nem adott értelmes magyarázatot erre a szokására.
A legmeglepőbb rituálé azonban talán Malvin Kamaráé, aki minden meccs előtt megnézte az 1971-es “Willy Wonka és a csokigyár” című filmet – nem a 2005-ös Johnny Depp-féle remake-et, hanem az eredeti verziót.
Ezek a rituálék, bár gyakran érthetetlennek tűnnek a kívülállók számára, fontos szerepet játszanak a játékosok mentális felkészülésében. A professzionális sport olyan nyomást helyez a sportolókra, hogy szükségük van valamire, ami biztonságérzetet ad nekik, még ha az teljesen irracionális is.
A modern labdarúgásban, ahol minden apró részletet elemeznek és optimalizálnak, ezek a személyes rituálék jelentik azt a területet, ahol a játékosok megőrizhetik egyéniségüket és különcségüket. Néha ezek a szokások segítenek nekik ellazulni a nagy nyomás alatt, máskor pedig egyszerűen csak részei a személyiségüknek.
A sztársportolók különös szokásai azt is mutatják, hogy a siker nem mindig racionális dolgokon múlik. Még a legsikeresebb játékosok is támaszkodnak olyan rituálékra, amelyek tudományosan nem magyarázhatók, de számukra működnek.